Napjainkra közel 2 milliárd számosállatnak megfelelő kérődzővel kell számolnunk a Földön. Ebből hozzávetőleg 400 millió a tejelő állat, ebbe beleértve a szarvasmarhát, a bivalyt, a tevét, a juhot, és a kecskét is mint számosállatot. A többi kérődzőt részben tenyész vagy hústermelés céljából tartják, de nagyarányú az egyéb hasznosítás is, mint pl. a szent állatok, vagy az igavonók.
Ezek a kérődzők globálisan évente 95–100 millió tonna metánt bocsátanak a légkörbe. (FAO, 2016)

A fentieket figyelembe véve ez azt jelenti, hogy egy tejelő állat az általa kibocsátott metán miatt 1–2 kg gabonával egyenértékű takarmányt veszít naponta, a hízóállatoknál ez még rosszabb arány.

Ha az évi 95–100 millió tonna metánkibocsátással elszenvedett energia-veszteséget csak a legelőkről szeretnénk pótolni, akkor ez 800 millió hektár legelőt venne igénybe. Mivel azonban globálisan nagyjából 1 milliárd állatot takarmányoznak a szántó-földekről, ezért ebből hozzávetőleg 100 millió hektár szántót vesz igénybe a kérődzők metántermelése.

A kérődzők által a metán formájában elveszített energiát és ezáltal ennek a hatalmas területnek a nagy részét meg lehetne menteni. Jelentősen javítva ezzel a termelési mutatókat, és hatékonyan csökkentve a nagyarányú környezetkárosító hatást.

Mit nyerhetnek a Klímavédő Takarmánnyal® a világ állattartásában fontos szerepet betöltő országok?

• mindenekelőtt 60–70% körüli metáncsökkentést állatonként
• a klímavédelemben történő valódi, egyben hatékony előrelépést, közösen az állattartókkal
• a globálisan már nem növelhető termőterületeinek egy sokkal jobb kihasználtságát, mely nagyjából 10–15%-kal több szántót, vagy 10–15%-kal több legelőt jelentene
• globálisan 600–800 millió tonnányi abrakkal egyenértékű takarmány megtakarítást, vagy hozzávetőleg kétszer ennyi mennyiségű legelőfű megtakarítását
• jelentős termelésnövekedést a vágóállat előállítás és a tejtermelés területén
• összességében pedig nagyságrenddel kisebb környezeti terhelést azzal szemben, amit manapság a mezőgazdaság a Földnek, mint egy nagyon érzékeny és összetett élőrendszernek jelent

KLÍMAVÉDŐ TAKARMÁNY®  ALKALMAZÁSÁVAL 20–50%-KAL TÖBB TERMELÉS – GYAKORLATILAG INGYEN 

Emellett legalább 60–70%-kal kevesebb klímakárosító bendőgáz kibocsátása a hagyományos takarmányon tartott állatokéhoz képest.

Több mint egy éves etetés esetén, a mérések szerint a metánkibocsátás a hagyományos takarmányon tartott állatokéhoz képest ötödére csökkenhet.

A körülményektől függően naponta állatonként 15–30 MJ-lal több a termelésre fordítható energia.

Tejelőmarha esetében ez a többletenergia tehenenként naponta 5–15 literrel több tejtermelést jelent – gyakorlatilag ingyen.

Húsmarha esetében ez a többletenergia hízóállatoknál naponta 0,5–1,5 kilogrammal több súlygyarapodást jelent – gyakorlatilag ingyen.

További jótékony hatás, hogy az állatok szervezetét kevesebb káros anyag terheli, ezért ezek az állatok egészségesebbek, a hasznos élettartamuk pedig több mint kétszerese az átlagos takarmányozáson tartott állatokéhoz képest.

Egy 1000-es létszámú állományban éventemintegy 300–900 tonna kukorica megtakarításának lehetősége.

1 liter tejre, vagy 1 kg húsra vonatkoztatva 60–70%-kal kisebb a klímakárosítás

20–50%-kal több termelés – gyakorlatilag ingyen.

JELENTŐS TERMŐ- VAGY LEGELŐTERÜLET-MEGTAKARÍTÁS ÉRHETŐ EL A KLÍMAVÉDŐ TAKARMÁNY® ALKALMAZÁSÁVAL

A Klímavédő Takarmányon® tartott állatok 20–30%-kal kevesebb termőterületet igényelnek egységnyi megtermelt tejhez, vagy húshoz.

• 10–15% terület megtakarítás az energia megtakarítás miatt,
• 10–15% terület megtakarítás pedig a plusz hozamok miatt, amihez nem kell plusz terület

Egy 10.000 literes állat ellátása hagyományos takarmányon tartva 1,65 hektár termőterületet igényel évente, addig a Klímavédő Takarmányon® tartott állatok mindössze 1,25 hektárt igényelnek ugyancsak évente, ami 0,4 hektár magtakarítást jelent állatonként évente.

Ha a körülmények nem ideálisak, abban az esetben is évenként, állatonként minimum 0,15 hektár megtakarítást érhetünk el, ami még így is jelentős eredmény.

Nem mindegy, hogy egy 10.000 literes, 1000-es létszámú tehenészet az általa megtermelt évi 10 millió liter tejet, mintegy 400 hektárral kevesebb területen állíthatja elő.

Összegezve: a Klímavédő Takarmány® alkalmazásával 20–30%-kal kevesebb az állatok termőterület igénye évente.

Kérdés, hogy vajon szívesen alkalmazzák-e a termelők a KLÍMAVÉDŐ TAKARMÁNYT® csupán a környezetvédő hatása miatt?

Lehet, hogy a kedvező környezetvédő hatás még kevés a termelők meggyőzéséhez. Azonban mint azt hangsúlyoztuk, a Klímavédő Takarmány® alkalmazása jelentős, akár 20–50%-os termelésnövekedéssel jár. Ezeknek a tényeknek mindenképpen meggyőzőnek kell lenni a termelők számára a módszert illetően.